Oldalak

2014. december 8., hétfő

December napjai - 3.

Imi és Csilla megírta kívánságát a Mikulásnak és a Jézuskának.
Pauszpapírból készítettem tasakot a listáknak.
Hópehely-sablont használva domborítottam a pauszt, most ez nagyon tetszik. :)
Pecsételtem rá postabélyegzőt és matricát ragasztottam rá. Glossy-val emeltem ki a matrica feliratát.
Ezeket a kártyákat írták meg a gyerekek. Ha láttátok volna azt az összpontosítást és gondolkodást! : D

Imi már kilenc és fél éves hall ezt-azt az iskolában a Mikulásról. Már kétkedik, de nagyon szeretne hinni. Azt veszem észre, hogy folyamatosan megerősítésre vár vagy cáfolatra, kérdez, tesztel, provokál. Mi itthon megbeszéltük a férjemmel, úgy csűrjük-csavarjuk a mondandónkat , hogy meghagyjuk neki a kételyt.
No, szóval kérdi Imi a "lista akciót" követően: "De anyaaaa, honnan fogom tudni, hogy ezt elolvasta a Mikulás?"
Mit is tesz ilyenkor egy scrapbookos anyuka? Éjjel negyed egyig mikulás pecsétet gyárt és nyomtat.
A végeredmény:


 Ide rakom a pecsétet ha szeretnéd jövőre te is használhatod (png):




Nagy volt ám az öröm amikor észre vették. Persze Imi azért megkérdezte: A Jézuska meg sem nézte? :D

Kriszta

7 megjegyzés:

Gólya írta...

Gratulalok scrapbookos anyuka! Ugyesen jottel ki a helyzetbol! Es kreativan! :)

Bori írta...

Kriszta ez a pecsét annyira menő, hogy én is írok egy listát, hogy a Mikulás lepecsételje! :)

Ányi írta...

Ez a pecsét nagyon baró lett, köszi, viszem!
Érdekes, nálunk nem téma, hogy van-e Mikulás. Két éve (akkor volt a Soma 8,5 éves) kicsit kételkedett benne, mert az iskolában hallott ezt-azt, de azt mondtuk neki, hogy aki hisz benne, annak van, aki meg nem hiszi el, annak meg nincs. Aki elhiszi, annak sokkal jobb, mi is elhisszük, pedig felnőttek vagyunk. Ennyi - utána nem kérdezett többet. A ksiebbik most 8,5 éves, de 5.-én este órákon át énekelt, verset meg mesét olvasott fel a szobájában, hogy hátha erre odajön a Mikulás, akit ugyan nagyonvár, de fél is tőle és nem sezretné meglátni :) Szóval, minden gyerek máshogy éli meg, de szerintem a lényeg az, hogy akarja azt hinni, hogy létezik a Mikulás. Szerintem ugyanolyan kreatívan megoldjátok ezt a kérdést is, mint a pecsétet.

Kriszti írta...

De jó kis album lesz ez, Kriszta! Olyan szép egységes a papírkészlettől. Szuper ez a pecsét, amit szerkesztettél, na én ilyet biztos nem tudnék. Az előző napnál meg a pici piros gyöngyök tetszettek nagyon, olyan jók ezek az apró kis ötletek!
Nálunk a nagyobb, Panni pár éve rájött, hogy a karácsonyfa alá is mi tesszük az ajándékokat, lebuktatott a csomagolópapír. Mert az adventi naptár ajándékait is abba csomagoltam, az pedig nem titok, hogy tőlem van. A kicsi viszont szentül hisz még a Mikulásban, és ezt az sem zavarja meg, hogy az oviban "csak egy beöltözött bácsi volt, nem az igazi Télapó" :)
(Rájöttem, ez is milyen jó téma a DD-be... )

Kriszta (hozak) írta...

Gólya, Bori köszönöm. :)

Kriszta (hozak) írta...

Ányi, szinte szórol szóra mi is ezt mondtuk Iminek. De azért még "kötözködik". Bár amióta megkapta az ajándékokat nem firtatja.

Kriszta (hozak) írta...

Kriszti, olyan aranyosak az ilyen észrevételek. Amikor Csilla középső csoportos volt megjegyezte mennyire kár, hogy nem tudott elmenni az oviba az igazi mikulás, mert ez övék eléggé béna volt.
:D

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...