Újra itthon!

Apucink egy hétig Gyulán volt "megújulni". A cég fizette az egészet. Járt a fürdőbe, tornára, masszázsra, és jól körbenézte a várost.
Nagyon hiányzott nekünk. A gyerekek napjában töbször emlegették, hogy "Apa hiányzik, mert szeretjük".
Tegnap végre hazajött! Óriási volt az ováció. Süttöttünk neki tortát, vettünk üdítőt. Imikének mondtam, hogy ez titok, Apának nem mondjuk el. Persze ezzel fogadta az apját: "Apa kaptál tortát, de ez titok" - tette hozzá suttogva. Nagy nevetés és jó kis tortaevés lett belőle.
Nekem még el kellett menni szülői értekezletre a bölcsibe. Bizony-bizony Csilluka bölcsis lesz szeptembertől. Ami persze azt is jelenti, hogy hamarosan újra munkába állok. Szimpatikus a gondozónő és a hely, remélem majd Csillunak is tetszik.
Amikor hazajöttem akkor Apa kiosztotta az ajándékokat amit a "messzi útról" hozott. Csillu és Imi is kapott egy-egy pólót amin a gyulai vár látható. Jó kis világoskék mindkettő, jól áll nekik. Imi kapott még egy matricás albumot és egy tehermozdonyt vagonnal és rakománnyal. Nagy volt az öröm. Pöttömkénk is örült az állatos mesekönyvnek és a kis játékoknak (tehén, boci, tehenészlányka figurák). Én pedig Apát kaptam. ;-) Meg egy rakat mosnivalót. :-(
Ma már visszatért minden a régi kerékvágásba, egy darabig.